I. A nyelés funkcionális anatómiája

A szabályos nyelés egy finoman differenciált folyamat, számos izom összehangolt működésének eredménye. Akaratlagos és reflexes szakaszokból, összesen 4 fázisból áll.  A m. orbicularis és a mm. buccinatores végzik a szopást, szívást. A pofa (bucca) a harapófogak által körbevett területből és az ajkak izomzatából áll. Izomzata a m.masseterből és a m.buccinatorból áll. A m.masseter határolja a pofát alkotó zsírpárnát, mozgásával történik a falat aprítása.
A szájüregben található a lágy és kemény szájpad, ami elválasztja a szájüreget az orrüregtől. Valamint itt van a nyelv, a nyelvgyök és a fogak.

A nyelvnek 3 részét különböztetjük meg: nyelvcsúcs (apex linguae), nyelvtest (corpus linguae) és a nyelvgyök (radix linguae). A nyelv belső és külső izomzatból áll. A nyelésben részt vesz a garat is, izomzatának összehúzódásával juttatja tovább a falatot. A nyelvcsontra függeszkedik a gége, melynek a nyelés 2. fázisában van szerepe, illetve a beszéd- és énekhangképzéskor. (Hirschberg-Hacki-Mészáros, 2013)

II. A nyelés fázisai

Nyelésről akkor beszélünk, amikor a nyál és az étel a szájból a egy komplex folyamat során a gyomorba jut. Ennek négy fázisát különböztetjük meg. A nyelés végrehajtásához 24 izompár és 1 páratlan izom koordinált mozgása szükséges.

  • I. fázis: Orális előkészítő fázis (1-2. kép)

Itt történik a harapás, rágás, a táplálék felaprítása, nyállal történő összekeverése, és a bolus (nyelésre előkészített ételadag) létrehozása. Ennek a fázisnak az időtartama egyéni.

  • II. fázis: Orális transzportfázis (3-4. kép)

Ebben a fázisban történik a bolus hátrajuttatása a nyelési reflex triggerzónájáig, a nyelési reflex kiváltódásáig. Ha a reflexsor megindul, akkor nem állítható meg. Időtartama kb.1-1,5 másodperc. A kiváltó pont időseb korban egyre hátrébb kerül.

  • III. fázis: Faringeális fázis (4-5. kép)

 Ez a fázis reflexszerűen megy végbe. Működésbe lép a velofaringeális zár, elzáródik a légcső, az orrgarat felé vezető út, nyílik a nyelőcső. A garat szélesedik, a negatív nyomás segíti a bolus hátrajutását, bekerülését a nyelőcsőbe. A fázis időtartama kb. 1 másodperc.

  • IV. fázis: Özofageális fázis (6. kép)

A perisztaltikus hullámzás végighalad a nyelőcsövön, a bolus a gyomorba jut. Időtartama kb. 4-20 másodperc. (Hirschberg-Hacki-Mészáros, 2013)

III. A nyelés központi idegrendszeri koordinációja

Az orális fázisok (1-2. fázis) vezérlésében a frontoparietális perculumnak, a szigeti lebenynek (insula), a tractus corticobulbarisnak, a premotoros cortexnek, az amygdalanak, a hyphothalamusnak, az area tegmentalis ventralisnak és különböző agyidegmagvaknak van szerepük.

A faringeális (3. fázis) fázis relfexes, itt két medulláris nyeléscentrum kap jelentős szerepet (dorsomediális és ventrolaterális centrumok). (Bende-Kállai-Karádi-Racsmány, 2008)

IV. Nyeléssel kapcsolatos érdekességek

  • Az állkapocs izmai, a rágóizom több száz kiló nyomást képes kifejteni négyzetcentiméterenként!
  • A nyelv a legsokoldalúbb izmunk. Ezzel táplálkozunk, ízlelünk, beszélünk!
  • Fejen állva is lehet nyelni, köszönhetően a reflexes vezérlésnek.

Bibliográfia

  • Bende István-Kállai János-Karádi Kázmér-Racsmány Mihály (2008): Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest.
  • Fonyó Attila (2011): Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest.
  • Hirschberg Jenő-Hacki Tamás-Mészáros Krisztina (szerk.) (2013): Foniátria és társtudományok II. kötet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
  • Vassné Kovács Emőke-Rehák Gizella-Vízkelety Tamás (2015): A nyelvlökéses nyelés. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Pin It on Pinterest